Hónap: 2023. február

A csapatépítő tréning remek eszköz lehet egy cég, csoport, vállalat vagy közösség eredményességének növelésében. A módszer részben indirekt: az teljesítmény javulása és az eredményesség megjelenése annak a következménye, hogy a csapatépítő tréningen hogyan és milyen fokban vonódtak be a munkatársak. 

A csapatépítő céges tréning ráadásul nem teljesen azonos a csapatépítő programmal, célja a jó munkahelyi légkör megteremtése mellett a rejtett tehetségek felszínre hozása és a csoportkohézió erősödése, hogy aztán “élesben” is jól menjen a problémamegoldás. Ez a cikk arról szól, hogy melyek az ismérvei a jó csapatépítő tréningnek. 

Mi az a csapatépítő tréning? Mi a célja? 

A csapatépítő tréning olyan közösségi program a munkatársak között, melynek nem titkolt célja, hogy csapatként, közösségként jól, illetve jobban tudjanak együtt dolgozni;  hogy a közösen megvalósítandó csapatépítő tréning feladatok kihívásait (a hétköznapokban: a cég működtetését) eredményesen tudják megvalósítani. 

A csapatépítő programokkal ellentétben, ahol a cél tulajdonképpen a szórakozás és a csapat tagjainak egymáshoz közelebb kerülése, a csapatépítő tréningnek kifejezett célja, hogy növelje a csapat együttműködését és a közös teljesítményüknek a hatékonyságát.

A sikeres cégek minden esetben csapattal dolgoznak, nem egyszerűen munkahelyi csoporttal. Ha mindössze egymás mellett dolgoznak a cég tagjai, azzal a saját hatékonyságuk ugyan tud működni. Azonban emberként elképesztő módon társas lények vagyunk, és a legtöbben igényeljük is a kapcsolódást, de nem mindegy, hogy ez hatékony megbeszélés vagy kávé melletti csevegés formájában történik. 

A munkahelyi közösség előnye, jobban ismerik egymást, mint az átlagos munkatársak, és tudják, miben számíthatnak a másikra. Ha a cégnek egy közös dolgot kell megoldaniuk, mindenki tudja a maga helyét, és nem húzza ki magát a munkából, hiszen élvezi a közös munkát. 

Ahhoz azonban, hogy idáig eljusson egy vállalkozás, hogy a tagjai igazi csapatként tudjanak együttműködni, hosszú út vezet, és a legjobb eszközök egyike a csapatépítő tréning. 

A csapatépítő tréningeken a hangulat a gamifikációnak, a játékosításnak köszönhetően oldottabb, mint a munkahelyen, bár itt is feladatokat kell megoldani közösen. Arra is alkalom nyílhat, hogy a csapat tagjainak különbözőségei a helyükre kerüljenek, hiszen egy közös munkához sokféle kvalitásra szükség van. Nem utolsósorban önismereti kihívás is, hiszen közösségként, csapatban egészen másképpen viselkedik az ember, mint amikor egyedül old meg egy feladatot. 

Mi a Kreatívprogramoknál több évtizede jelen vagyunk a csapatépítő tréningek világában, kis és nagy csoportokkal egyaránt dolgozunk folyamatosan.

Különösen nagy fókuszt helyezünk arra, hogy sablontréning helyett a csoportnak megfelelő programmal, és az ő helyzetükre szabva alkossunk egy olyan élményekkel teli tréninget, amely képes pozitív hatással lenni a cég belső világára. 

Milyen rendszerességgel ajánlott csapatépítő tréninget tartani?

Ha azt szeretnénk, hogy a munkatársi közösség közösség maradjon, a közös munkán kívül évente egy-két alkalmat érdemes beiktatni csapatépítő programra vagy tréningre. Hiszen akár a csapat összetétele is változhat, és fontos, hogy a közösség az újakat is tudja integrálni. 

A cégek életében munkájuktól és az ünnepektől függően lehet egyfajta ciklikusság. Sokan nyáron vagy decemberben, egyfajta kikapcsolódásként, a nagy hajrá utáni pihenőként használják a közösséget összehozó csapatépítő tréningeket. Lehet úgy is időzíteni, hogy egy nagyobb munka előtt, szeptemberben vagy kora tavasszal van egy-egy csapatépítő, hogy az előttük álló munkára nagyobb lendülettel tudjanak készülni. 

Mivel a csapatépítő tréning azért idő-, energia- és pénzigényes tud lenni, nem lehet és nem is kell túl gyakran, de évente egy legalább szükséges. Ha pedig kettő vagy esetleg három csapatépítő fér bele az évbe, annál jobb, hiszen remekül tudja erősíteni a kohéziót és lendületet adni a munkatársaknak. Nem minden csapatépítő programnak szükséges egy egész hétvégésnek lennie, akár kisebb, egy vagy félnapos program is hatékony tud lenni. 

Személyes kedvencünk egy cég, amely évente több csapatépítő tréninget is szervez a tagoknak. Igen, alkalmasint ugyanazoknak az embereknek. Öröm látni a fejlődésüket, és hogy valóban jól érzik magukat – és ezáltal jól is teljesítenek –  a kivirágzó munkahelyi környezetben.

Miért fontosak a csapatépítő tréning programok?

Minden közösséget összetart valami közös munka. A munkahelyi közösségeknél a közösen elvégzendő projektek, feladatok, munka az, amely kohéziós erő a munkatársak között. Azonban mivel emberek vagyunk, úgy tudunk együtt dolgozni, ha emberileg is kapcsolódunk. 

A csapatépítő tréningek pontosan ezt az emberi kapcsolódást nyújtják, azzal a plusz szándékkal, amely a konkrét munka elvégzéséhez szükséges készségeket és képességeket erősíti meg a közösség tagjaiban. 

A csapatépítés a szakmai megerősödésben, az önismeretben erősíti meg a tagokat, azon túl, hogy a közösség céljait is jobban magukévá teszik a csapat tagjai.  

Tisztábbak lesznek a csapat tagjainak szerepei és felelősségei. A váratlan feladatoknak köszönhetően előbukkannak a rejtett képességek, és mindenki számára világossá válik, hogy ki miben jó – anélkül, hogy különösebben szóba öntenénk. Hiszen egy csapatban szükség van a precíz végrehajtóra, az ötletgazdára, a kritikusra és a szószólóra egyaránt. Nem baj, ha a csapat tagjai tisztában vannak azzal, hogy miben tudnak hozzátenni a munkához nemcsak feladataikban, hanem egyéniségükből is. 

Milyen a tökéletes csapatépítő tréning? 

Az ideális csapatépítő tréning nem elsősorban a dolgozók szabadidejéből vesz el, ez sokat javít az alaphangulaton és a hozzáálláson – hiszen ki szeretne kötelező csapatépítőn részt venni, ha valójában inkább a családjával lenne? 

Fontos az is, hogy alaposan meg legyen szervezve, ne legyen erőltetett – az értelmetlen feladatok ellenállást szülnek, és éppen a lényeg veszne el. A profi csapatépítő tréning nem csupán szórakozás, azonban a feladatok úgy vannak összerakva, hogy ne legyen izzadság-szagú: a játszva tanulás itt is hatékonyabb, mint a szigorú képzés. A kulcs a résztvevők „behúzása”: amint motivációja lesz részt venni, nyert ügyünk van.

A trénernek pont ezért fontos az esemény előtt tájékozódni a cégről és a csapat tagjairól, az esetleges problémákról. A tökéleteshez közelítő csapatépítő tréningre tehát jellemzőek a következők: 

Segít megoldani a csapatban lévő problémákat

Ha eleve egy problémával érkezik a csapat, ha a kiégés szélén táncolnak az emberek, ha nagy a fluktuáció, ezzel mindenképpen érdemes foglalkozni valamilyen formában. Előfordulhat, hogy feszültség van a csapattagok között, vagy valamilyen más tényező hátráltatja a munkát. Ilyenkor nagyon hasznos ezzel célzottan foglalkozni, hiszen ha felszínre kerül, nagy eséllyel meg lehet találni a probléma megoldását is. 

Hatékonyabbá teszi a munkakapcsolatokat

A csapatépítőn, mivel jobban megismerik egymást a csapattagok, hatékonyabbá válhat a későbbi munkavégzés, hiszen tisztábban lehet majd látni, ki mire a legalkalmasabb, és miben nem annyira jó. A csapatépítőn szerzett élmények új perspektívába helyezik a munkatársakat, így ha nem is feltétlenül nagy mélységekben, de egymás emberi megismerése nagyban segíti az együttműködést és azt, hogy az emberek jól érezzék magukat munka közben. 

A hétköznapokban általában csak egy-egy oldalát ismerjük annak az embernek, akivel akár nap mint nap együtt dolgozunk, vagy csak egy bizonyos viszonyban találkozunk. Amikor egy csapatépítőn egészen más szituációkban találjuk magunkat akár a munkatársunkkal, akár a főnökünkkel vagy a beosztottunkkal, árnyalódik a róla való képünk, így az empátiánk és az együttműködési kedvünk is növekszik. Hiszen máris megláttuk a másik emberi oldalát. 

Tisztázza a munkahelyi szerepköröket

A csapat tagjai elhelyezhetik magukat abban a hálóban, amelyben mindenkinek megvan a maga szerepe, és együtt alkotnak verhetetlen csapatot, amely képes bármilyen feladatot megcsinálni, és bármilyen felmerülő problémát megoldani. Nem kell mindenkinek ugyanazt csinálni, hiszen mindneki másban jó. Pont ez a különbözőség, amelyet ha tudatosítanak, képes egy színes és hatékony csapattá formálni a munkaközösséget. 

Tudatosítja a cég érdekeit

Talán nem minden munkatársnak nyilvánvaló, hogy a cég érdekei és a munkatársak érdekei sok szempontból közösek. Egy tréning után egyérteműbb lehet mindenki számára, hogy alapvetően mind egy hajóban eveznek, és mindenkinek az az érdeke, hogy haladjon is az a hajó. Ha a cég prosperál, a munkatársak is jól járnak, és vice versa: a vállalat akkor virágzik, ha mindenki beleadja magát. Ezt pedig nem lehet hosszú távon összeszorított fogakkal: az is kell, hogy a munkatársak jól érezzék magukat, de az is, hogy megcsinálják, ami a feladatuk. Ehhez kapnak eszközöket egy egy-két napos tréning során. 

Javítja a munkahelyi légkört

Az egyik vezető ok, amiért valaki otthagy egy egyébként jól fizetett munkahelyet, az az, hogy a munkahelyi légkör nem megfelelő. Ha azonban azokkal a munkatársakkal, akikekkel nap mint nap együtt dolgozunk, megfelelően együtt tudunk működni, és jó a munkakapcsolatunk, akkor nagyobb eséllyel maradunk. A csapatépítő tréningek a közös élményeken és kihívásokon keresztül építik is az összetartozást és az emberi kapcsolódást. Így egymás alaposabb, nem megszokott módon való megismerése javítja a munkahelyi légkört hosszú távon is. 

Feltérképezi a kollégák felelősségre vonhatóságát

Egy csapatépítőn belül transzparenssé válik a feladat során, hogy minek kicsoda a felelőse. Ez a hétköznapi munkában is igen fontos szempont. Egy ilyen kiélezett helyzetben rögtön kitűnik, ki az, aki hajlamos a lógásra, ki az, aki a vállán viszi a terheket, és ki az, akinek a szája nagy. Mindezek azonban nem azért kerülnek felszínre, hogy ujjal lehessen mutogatni az emberi gyengeségekre. Sokkal inkább azért, hogy tudatosodjanak, így lehessen ezekben is fejlődni. Az egyén fejlődése nélkül ugyanis a cég is megáll.

Fejleszti a problémakezelést

A tréning során általában közösen kell megoldani kihívásokat is. Van benne egy kis verseny, van benne együttműködés, de egyénként is bele kell tennie magát mindenkinek. Ha könnyű lenne, nem lenne fejlesztő, ezért általában egy profi csapatépítő tréningen minden résztvevőnek maximálisan oda kell tennie magát, hogy megoldják a feladatot. Ez fejleszti az egyéni és a közös problémamegoldási képességeket. Így ha majd a való életben, a munkában jön szembe valami kihívás, jó eséllyel ugyanolyan magabiztossággal tudják majd kezelni, mint a csapatépítőn. 

Javítja a közösségben való munkát

Van, aki jobban szeret egyedül dolgozni. Azonban ha csapatban vagyunk, szükségszerűen támaszkodni kell egymásra. Mindenki képes a csapatban való munkára, azonban akinek nincs ebben nagy rutinja, annak nagy segítség lehet egy olyan tréning, ahol ilyen tekintetben képes lesz átlépni a saját határait. Ezek az élmények, különösen, ha valaki kilép a saját komfortzónájából a közösség kedvéért és a közösség bátorító jelenlétében, óriási hatással lehet az egyénre. Önismeret, empátia, a másik figyelmes meghallgatása, önfegyelem – mindez csak néhány abból a sorból, amely tulajdonságokra szert lehet tenni, de legalábbis tudatosítani lehet egy-egy ilyen csapatépítő tréning során. 

Mit nyújt a Kreatívprogramok, hogyan tartunk mi csapatépítő tréninget, miből áll a szolgáltatásunk?

Nem hiszünk abban, hogy létezik „egy jól bevált program”, amit minden csapatra rá lehet húzni. Az általában ott szokott működni, ahol nincs valódi elvárás a hatással kapcsolatban.

Mi inkább abból indulunk ki, hogy minden csapat egy külön történet: más tempóval, más feszültségekkel, más humorral. Ehhez igazítjuk a tréninget is – nem csak témában, hanem ritmusban és eszközökben.

Hány fős tréningeket tartunk?

Dolgoztunk már kisebb, 6–8 fős csapatokkal, és nagyobb, akár 40–50 fős csoportokkal is.

Ami számít, az nem a létszám, hanem hogy:

• lehet-e valódi interakció,
• és hogy mindenki kap-e esélyt megszólalni, részt venni.

Nagyobb létszámnál gyakran bontjuk kisebb csoportokra a résztvevőket – különben könnyen előáll az a klasszikus helyzet, ahol néhányan dolgoznak, a többiek pedig „jelen vannak”.

Milyen helyszíneken tartunk csapatépítőket?

Rugalmasan dolgozunk, vagyis kiszállunk a helyszínre, de az azért nem mindegy, hol van a tréning.

Céges helyszínen – ha adott a megfelelő tér és ki lehet szakadni a napi működésből, akkor nagyon jól működik, kényelmes és biztonságot ad a résztvevőknek

Külső helyszínen – ez akkor jó, ha fontos a valódi kizökkenés a mókuskerékből, ezért lehet extrább, távolabbi, valami meglepő.

Kültéren – ha a program jellege ezt kívánja. A szabad téren történő programok minden esetben feltöltőek, hiszen annyi időt töltötök így is a négy fal között!

A lényeg: olyan tér kell, ahol lehet mozogni, másképp rendeződni és másképp viselkedni, mint egy hétfő délelőtti meetingen, de ahol a résztvevők egyúttal biztonságban érzik magukat.

Hogyan alakul a csapatépítő tréning ára nálunk? Mit tartalmaz az árajánlat?

Az ár nálunk nem egy fix szám, amit gyorsan rá lehet mondani egy e-mailben. Nem titkolózásból, hanem mert tényleg attól függ, mit kér a helyzet. Ami befolyásolja az ajánlat árát:

• a létszám,
• a helyszín
• az időtartam (fél nap, egy nap, több alkalom),
• a program összetettsége,
• és hogy mennyire kell testre szabni.

Azt viszont fontos tudni emellé, hogy az árajánlat nem csak magát a „tréning napot” tartalmazza. Általában ezek vannak benne: az előzetes egyeztetés és igényfelmérés, a program megtervezése, magának a tréningnek a lebonyolítása, a programhoz szükséges eszközök, kellékek, és – ha van rá igény – utókövetés vagy visszajelzés.

Nem szeretünk „alapcsomag + minden más feláras” logikában gondolkodni. Inkább egyben nézzük azt, hogy mire van szükség, és arra adunk egy vállalható, átlátható ajánlatot. Kérdezz!

Írj nekünk!

Hol vagyunk jelen, hol tartunk csapatépítő tréningeket?

Nem egyetlen városhoz vagyunk kötve, hanem a felmerülő igények szerint majdhogynem mindenhol tartunk tréningeket Magyarurszágon. Csapatépítő tréningek Budapesten vannak leggyakrabban, természetesen ez az egyik leggyakoribb város, ahol jelen vagyunk. De kisebb vagy nagyobb vidéki városokban, céges vagy külső helyszíneken, sőt, bárhol, akár a semmi közepén is tartunk tréninget, ha van ott megfelelő helyszín, és erre van igény.

A helyszín nálunk nem megoldandó probléma, hanem egy adottság, amihez alkalmazkodunk. Volt már tréning irodában, kastélyszállóban, közösségi térben és kertben is, élénk emlékeink fűződnek egy kerti, illetve egy kastélybeli programhoz is.

A lényegi kérdés mindig az, hogy az adott hely mennyire segíti azt, hogy a csapat egy kicsit kilépjen a megszokott működéséből; és ez az, amit a kezdő megbeszélésen, az igényfelméréskor szintén átbeszélünk.

Mit tartalmaz egy tréning?	Előkészítés (igényfelmérés), testre szabott program, interaktív feladatok, közös reflexió, lezárás és gyakorlati kapaszkodók
Hány fős tréningeket tartunk?	Kisebb (6–8 fős) és nagyobb (40–50 fős) csoportokkal is dolgozunk; nagyobb létszámnál kisebb csoportokra bontva, hogy mindenki aktívan részt vehessen.
Milyen helyszíneken?	Céges helyszínen, külső helyszínen vagy kültéren; mindig az adott csapat működéséhez és a program céljához igazítva

Mik szerintünk a leggyakoribb hibák a tréningeken? Hogyan kerühetőek el?

Van néhány visszatérő minta, amit szinte mindenki látott már – legfeljebb nem mindig nevezzük nevén. Pedig ha jót akarsz magadnak, támogató légkört és prosperáló céget, akkor ezeket muszáj tudatosítani. Ezek nem „végzetes hibák”, inkább megszokások. De ha már egyszer időt és energiát tesz bele egy cég, érdemes úgy csinálni, hogy legyen is nyoma. Íme, a leggyakoribb tévhitek, és hibák.

1. Elég annyi, ha van valami jó hangulatú program

Jó hangulat valószínűleg lesz. Csak épp nem biztos, hogy bármi változik utána. Hogy mit lehet tenni? Legalább egy konkrét célt érdemes kimondani, először neked mint vezetőnek magadban, sőt, akár közösen, mindenki füle hallatára is.

2. Túl általános program választása

Ami mindenkinek jó, az általában senkinek nem igazán hasznos. Mindig a csapat aktuális helyzetéből érdemes kiindulni. Ismered az embereidet. Ha nem, ismerd meg őket!

3. Kellemetlen helyzetek erőltetése

A „lépj ki a komfortzónádból” nem egyenlő azzal, hogy valaki feszeng, magára hagyva érzi magát, erőszakos tuszkolásnak éli meg a feladatot. Ha látványos ellenállás van, azt szükséges kezelni, különben többet ártasz a csapatépítővel, mint használsz. Biztonságos, de mégis előremozdító helyzeteket kell teremteni, és neked mint vezetőnek szintén szükséges a teljes, fókuszált jelenlét.

4. Nincs feldolgozás és reflexió

Történnek dolgok, de senki nem mondja ki, mit jelent ez a munkában. A nap vagy a dedikált idő végén nagyon is kell idő a reflexióra – különben az élmény elpárolog. Ha viszont ők maguk vonják le a tanulságokat, az velük marad érzelmi élményként, és hosszú távon pozitív változásokat hozhat. 

5. Egyszeri alkalomként kezelendő, nem pedig varázspirulaként

Tudd, hogy egy nap alatt ritkán alakul át egy csapat működése. Legalább gondolatban kapcsolódjon a tréning a hétköznapokhoz.

Gyakran Ismételt Kérdések

Írj nekünk, kérj ajánlatot!

A munkahelyi stressz egyre inkább népbetegségnek számít, pedig nem kellene ennek így lennie. Az életünk közel harmadát munkával töltjük, nem mindegy tehát, hogy abban az időben hogyan érezzük magunkat. A munka közbeni közérzetünk ugyanis nemcsak a hivatásunk és feladatunk eredményességére hat ki, hanem a testi, lelki és mentális egészségünkre. Ráadásul a munkáltató hosszú távú érdeke szintén az, hogy a dolgozó jól érezze magát, és ne legyen stressznek kitéve. A munkahelyi stressznek  számos oka lehet, ráadásul a hatása sem csak az egyént érinti, hanem a közösséget is. 

Mi a munkahelyi stressz fogalma?

Arról a distresszről, vagyis “rossz” stresszről van szó, amely a jó stresszel ellentétben nem jobb és hatékonyabb cselekvésre ösztönöz rövid távon, hanem lebénít és elveszi az életerőt. A munkahelyi stresszt a munka váltja ki, és hosszú távú hatására megemelkedik a szervezetünkben a kortizol, vagyis a stresszhormon, ennek pedig számos következménye van mind a hangulatunkra, mind az egészségünkre, mind a teljesítményünkre. 

A munkahelyi stresszt nehéz észlelni, mert sokszor a kollégák is ugyanebben a cipőben járnak. Amikor azonban már mindennapos a panaszkodás, amikor gyomorgörcsünk van már reggel, hogy be kell menni a munkahelyre, amikor már meg sem próbálunk változtatni, inkább csak túlélni igyekszünk napról napra – akkor nagyon valószínű, hogy munkahelyi stressz, esetleg kiégés kerülget minket. 

Bízzunk a zsigereinkben, azok meglehetősen pontosan jelzik, ha valami nem stimmel! Még akkor is, ha objektíven és kívülről nézve egyébként jó dolgunk van. Nincs az a pénz, ami kompenzálni tudná azt, hogy az ébren töltött időnk felében folyamatosan borzalmasan érezzük magunkat.

Melyek a munkahelyi stressz tünetei?

A munkahelyi stressz először az egyéneken jelentkezik, és ha a körülmények hosszabb távon is változatlanok maradnak, akkor előbb-utóbb a szervezeti szinten is láthatóvá lesz. Ekkor már általában az utolsó utáni pillanatban van a cég, hogy változtasson valamit. 

Amikor valaki a munkahelyén nap mint nap stresszt él meg, akkor először csak a hangulatán figyelhető meg a változás: ingerlékenység, feszültség, fáradtság, motiválatlanság lesz úrrá rajta. 

Egy idő után aztán fizikai tüneteket is észlelhet magán az ember: magas vérnyomás, heves szívdobogás, gyomorgörcsök, légszomj, emésztési problémák. Ha még tovább megyünk, akkor depresszió, szorongás, alvási és evési zavarok következnek; az ember nehezen koncentrál a feladatára, hibákat is elkövet. 

Aki még mindig nem veszi észre, hogy baj van, és tovább tolja a sárba ragadt szekeret, annak nagy esélye van, hogy utolérje valamilyen szív- és érrendszeri betegség (például agyvérzés vagy infarktus formájában), esetleg valamilyen függőséggel próbálja tompítani a konstans rossz érzést – mintha bármilyen függőség negyed óránál tovább segítene. 

Ha a csoportot nézzük, amennyiben több munkavállaló vagy akár mindegyik stresszt él át hosszú távon, annak erős jele lehet a megnövekedett betegszabadság, a fluktuáció, a csökkent hatékonyság, valamint a munkatársak, illetve a vezetők közötti nézeteltérések, rendezetlen kérdések, elégedetlenség. 

Mik a munkahelyi stressz okai? 

A munkahelyi stresszt okozhatja maga a munka jellege, illetve a munka körülményei. 

Ha a munka maga túlságosan monoton, értelmetlen, nehéz vagy veszélyes az egyén számára, ha alul- vagy túlképzett ahhoz a munkához, akkor a munkavállaló nem fogja jól érezni magát benne. 

Ha a munkaidő túl hosszú, a munka túl sok és túlórázni kell, esetleg rugalmatlan a munkaidő és nem adnak lehetőséget otthonról dolgozni, az szintén nagyban növeli az elégedetlenséget. 

Amennyiben a dolgozóknak nincs semmilyen beleszólásuk, a vezetőség nem figyel rájuk, nem elérhető számukra, az kiszolgáltatottság-érzést és bizonytalanságot, hosszú távon pedig stresszt okoz. Ha pedig nincs lehetőségük előrébb lépni, feljebb emelkedni, vagy csak simán fejlődni, az igen nyomasztó érzés, mely a stressz előszobája. 

Nagyon sokat számít a munkahelyi légkör. Ha nem lehet szabadon beszélni, mert nem tudjuk, ki fog minket besúgni, ha nem lehet megbízni sem a munkatársakban, sem a vezetőkben, ha mindenki csak panaszkodik, de változás nincs a láthatáron, ha egyszerűen nem érezzük jól magunkat azokkal az emberekkel, akikkel együtt dolgozunk, az már néhány hónap alatt megboríthatja az ember testi-lelki egyensúlyát. 

Mindenki megérdemli az olyan munkahelyet, ahol megbecsülik szóban és fizetésben, értékelik a munkáját, ahol szabadsága van a munkáján belül, ahol van lehetősége előrelépni: ahol értéket tud teremteni. 

Miért nem szabad figyelmen kívül hagyni?

Sem egyénként, sem munkaadóként nem engedhetjük meg magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjuk a munkahelyi stresszt. Amikor már nagyon előrehaladt állapotban van a cégen belül a munkahelyi stressz, mindegy, hogy a vezetőtől sugárzik lefelé, vagy a munkakörülmények sugároznak a dolgozókra – előbb-utóbb össze fog omlani a roskadozó épület. Jobb megelőzni, hogy ez megtörténjen, és az első jeleknél gyanút fogni és kialakítani a megfelelő légkört és munkakörülményeket. 

Mindez persze nehezen megy egyik napról a másikra, mint ahogy a saját szokásainkat is nehezen változtatjuk meg: egy nagyobb rendszer még lomhább. Annál is inkább nehéz, mert általában egy rövid távú kényelmes, jól bevált módszert kell felváltani egy erőfeszítést kívánó új szokással: például hogy gondolkodjunk el a munkavállalóink mentális jóllétén, vagy más vezetőként megszólíthatóbbá kell válnunk. 

Az átalakulás minden esetben kihívás, de hosszú tűvon megéri. Ha csak a financiális oldaláról nézzük: kevesebb lesz a fluktuáció (anyagi haszon), a munkatársak hatékonyabban dolgoznak (anyagi haszon), jobban érzik majd magukat (ajánlanak minket másoknak – szintén anyagi haszon). 

Ezen kívül azonban ki ne akarna egy virágzó céghez tartozni, és a szintjének megfelelő kihívásokat találni, fejlődni, megbecsültnek lenni, jól érezni magát abban a napi nyolc órában? 

Munkahelyi stressz kezelése: milyen módszerek vannak?

A munkahelyi stresszt nem olyan nehéz orvosolni, mint amilyen bonyolultnak tűnik, és végképp nem annyira drága, hogy ne érje meg azonnal változtatni. A legtöbb nem is feltétlenül anyagi jellegű, inkább elsősorban a hozzáálláson kell változtatni. Munkaadóként érdemes leülni és végiggondolni, hogy mi az, amit már ma megtehetünk a munkavállalóinkért? Hosszú távon pedig jó egy stratégiát kidolgozni, hiszen az egész cég érdekét és hatékonyságát szolgálja, benne minden dolgozójával, beleértve magunkat is. 

Rugalmas munkaidő, otthoni munkavégzés

Manapság egyre több nyugati ország megszavazza a bizalmat a munkavállalóknak, hogy otthonról is tudjanak dolgozni home office-ban, és ha az nem is feltétlenül könnyebb a magánélet és a munka határainak elmosódása miatt, azért egy kisgyerekes anyukának vagy egy családos apának nagyon is sokat számít, ha van lehetősége otthonról dolgozni. 

Törekvés az egészségfókuszú munkahelyi kultúrára

Különösen az ülőmunkát végzőket, a számítógép előtt dolgozókat érdemes kapacitálni arra, hogy mozduljanak. Erre lehetőség az ebédszünetbe beiktatott rövid séta, egy edzőterem elhelyezése a közelben, edzőtermi bérlet, vagy egyszerűen kihívások apró jutalmakkal. 

Ha például valaki elismerést kap azért, hogy biciklivel jön munkába, hogy gyalogol néhány emeletet lift helyett, akkor minden bizonnyal meg fogja tenni. Ez pedig javára válik a dolgozóknak és a cégnek egyaránt, hiába vesz el akár a munkaidőből is: a maradék időt hatékonyabban és elégedettebben fogja felhasználni. 

Kommunikáció a problémákról

Nagyon fontos, hogy olyan légkört teremtsünk, amelyben a munkatársak elő mernek hozakodni a problémákkal. Ha magukban vagy egymás között pufognak, az előbb-utóbb megmérgezi a munkahelyi légkört. Ha azonban nyíltan lehet kommunikálni bármiről, és nem kell félni a retorziótól, mert nincs negatív következménye, akkor a problémák tulajdonképpen a fejlődés részei lesznek. Mert az csak az egyik nagy előny, hogy az aktuális probblémát megoldják. Hosszú távon azonban még nagyobb előny, hogy egy olyan nyílt viszony alakul ki, amelyben lehet építő kritikát megfogalmazni, javaslatokat tenni, amelyben számít mindenki véleménye. Hosszú távon ez vonzó munkahelyet teremt, amelyben a dolgozók, mivel elégedettek, hatékonyak is. 

Közösségépítő programok beiktatása

Elképesztően sokat számít, hogy a munkavállaló hogyan érzi magát a munkatársai között. Ha meg tudják találni a közös hangot, az hihetetlen sokat tud dobni azon, hogy valaki hogyan érzi magát a munkahelyén. Márpedig bármilyen különbözőek legyenek is, a munkatársak között lehetséges közös pontokat találni. 

A rendszere közösségépítő, csapatépítő program nem felesleges luxus, hanem létszükséglet minden olyan cég számára, aki fejlődni és prosperálni szeretne. Ebből számtalan fajta van, minden cég megtalálhatja a maga számára megfelelőt, sőt, érdemes többféle csapatépítő programot is kipróbálni. 

Motiváljuk a dolgozókat a szünetek tartására

A munka törvénykönyve szabályozza, hogy hány óra munkánál mennyi az a minimális szünet, amelyet ki kell adni. Sokan azonban, attól félve, hogy nem végeznek a munkával, vagy nem tekintenek rájuk megfelelő munkaerőként, nem merik kivenni a szünetüket. Bátorítsuk a beosztottakat arra, hogy bátran menjenek ki levegőzni, ne csak a dohányosok, hanem mindenki. Beszélgessenek, tíz percig ne gondoljanak a munkára! Utána aztán újult erővel tudják folytatni. 

Legyen fejlődési lehetőség!

Ha vannak képzések, továbbképzések, amelyek nem plusz teherként, hanem valódi fejlődési lehetőségként vannak jelen, és valóban töltődést és új ismereteket adnak a munkavállalóknak, az nagyon sokat számít. 

Az is, hogy legyen lehetőség tovább fejlődni munkakörben, munkabérben, pozícióban. Ha valaki keményen dolgozik, legyen az a munka elismerve. Nyilván az sem ideális, ha valaki kizárólag külső motivációból tud csak fejlődni, de a valódi értékteremtés és az elvárhatón felüli munka észrevételt és szóbeli és anyagi elismerést érdemel.

Offline időtöltések bátorítása

Bár sok munkahely úgy gondolja, csak az a mérhető idő és teljesítmény, amit a dolgozó a számítógép előtt tölt, sőt, még monitorozza is, hogy mit csinál, valójában sokkal eredményesebb és koncentráltabb a munka, ha munkaidőben offline szüneteket tartunk. Különösen a kreatív munkáknál igaz, hogy szükség van olyan időkre, amikor látszólag semmi hatékony nem történik. 

A madarak vagy a felhők bámulása az ablakon keresztül, az apró csevejek a kollégákkal, 10-15 perc séta a városban, öt perc nyújtó gyakorlat, vagy neadjisten egy rövid közösségi játék – mind eretnek dolognak tűnhet, pedig nagyon fontos mentális egészségjavító hatása van ezeknek az apró dolgoknak. 

Ami lényeges ezzel kapcsolatban, hogy nem elég engedni, bátorítani is szükséges. A mi munkakultúránkhoz szokott dolgozók nincsenek ahhoz hozzászokva, hogy szabad sőt kívánatos legyen számukra az aktív kikapcsolódás munkaidőben. Vezetőként is eretnek dolognak tűnhet, vagy hogy visszaélnek ezzel. 

Előlegezzük meg a bizalmat, és  az eredmények magukért fognak beszélni!

Emberi bánásmód

Talán triviálisnak tűnik, de az, hogy nem csupán emberi alkatrészként nézünk az alkalmazottakra, hanem emberekre, akiknek családjuk van, akiknek vannak rossz vagy jobb napjaik, már befolyásolja a munkahelyhez való viszonyt, ezáltal a munkahelyi stresszt csökkenti. 

Támogató vezetőnek lenni

Jó vezetőnek lenni nagyon nehéz. Bátorítsuk a vezetőket, köztük saját magunkat is a fejlődésben, valóban támogatóak és hatékony vezetők tudjunk lenni a beosztottainkkal. Vezetőként másfajta kvalitásokra van szükségünk, mint csapatjátékosként. Legyen igényünk fejlődni önismeretben, vezetői ismeretekben, hiszen így tudjuk felvirágoztatni a vállalatunkat. 

Írjon nekünk, kérjen ajánlatot!