A munkahelyi stressz egyre inkább népbetegségnek számít, pedig nem kellene ennek így lennie. Az életünk közel harmadát munkával töltjük, nem mindegy tehát, hogy abban az időben hogyan érezzük magunkat. A munka közbeni közérzetünk ugyanis nemcsak a hivatásunk és feladatunk eredményességére hat ki, hanem a testi, lelki és mentális egészségünkre. Ráadásul a munkáltató hosszú távú érdeke szintén az, hogy a dolgozó jól érezze magát, és ne legyen stressznek kitéve. A munkahelyi stressznek számos oka lehet, ráadásul a hatása sem csak az egyént érinti, hanem a közösséget is.
Ez a cikk arról szól, hogy mi fán terem a munkahelyi stressz, melyek a jelei, miért érdemes mindenféleképpen foglalkozni vele, és melyek azok az egyszerű eszközök, amelyekkel meg lehet előzni azt, hogy a munkalégkör stresszes legyen; vagy ha már megvan a baj, hogyan lehet korrigálni, és visszafordítani a folyamatot. A munkahelyi stresszkezelés prioritást kell élvezzen minden cég életében.
Kik vagyunk mi, és miért tartjuk fontosnak, hogy foglalkozzunk a munkahelyi stresszel?
Mi a Kreatívprogramoknál évtizedek óta foglalkozunk kisebb és nagyobb cégekkel, és amit látni lehet a céges kultúrából, azt mind láttuk már. Cégünk azzal foglalkozik, hogy a munkatársak közti kapcsolódásokat erősítsék, például rendszeres csapatépítő programokkal. Nap mint nap látjuk, hogy a munkavállalók egy jó része elsőre nem tudja beleengedni magát egy egyszerű játékba sem, mert olyan magas a stressz-szint az életében. Hivatásunk, hogy a cégek, munkaközösségek életébe könnyedséget hozzunk: egy olyan alkalmat, ahol a megszokott környezettől és feladatoktól eltérő módon kapcsolódhassanak egymáshoz. Ez nem csupán az egyénnek, de a cég egészének az érdekeit is szolgálja. Hiszen ahol jól érzik magukat a dolgozók, ott hatékonyabban fognak dolgozni.
Mindez azonban nem magától értetődő. A játékok, és a kiszakadás a hétköznapokból azonban mindig pozitív hatással van az emberekre. Volt például olyan csapatépítőnk, ahol a résztvevők először csodálkoztak rá az egymás közti hasonlóságokra; és a program eleje és vége között óriási pozitív hangulatváltozás jött létre.
Ha csak négy dolgot viszel magaddal ebből a cikkből:
- A munkahelyi stressz azt jelenti, hogy a dolgozók sem lelkileg, sem mentálisan, sem fizikailag nem érzik jól magukat a munkahelyen
- A cég, ahol a dolgozók munkahelyi stressznek vannak kitéve, előbb-utóbb elindul a tönkremenés felé
- A munkahelyi stressz hosszú távon kihat nemcsak az alkalmazottak egészségére, de a hatékonyságukra is, ezáltal a cég működésére
- Nem kellenek nagy anyagi befektetést igénylő dolgok a munkahelyi stressz felszámolásához, de a vezetőség részéről szemléletformálást igényel
Mi a munkahelyi stressz fogalma?
Arról a distresszről, vagyis “rossz” stresszről van szó, amely a jó stresszel ellentétben nem jobb és hatékonyabb cselekvésre ösztönöz rövid távon, hanem lebénít és elveszi az életerőt. A munkahelyi stresszt a munka váltja ki, és hosszú távú hatására megemelkedik a szervezetünkben a kortizol, vagyis a stresszhormon, ennek pedig számos következménye van mind a hangulatunkra, mind az egészségünkre, mind a teljesítményünkre.
A munkahelyi stresszre olykor nehéz felfigyelni mert sokszor a kollégák is ugyanebben a cipőben járnak. Amikor azonban már mindennapos a panaszkodás, amikor gyomorgörcsünk van már reggel, hogy be kell menni a munkahelyre, amikor már meg sem próbálunk változtatni, inkább csak túlélni igyekszünk napról napra – akkor nagyon valószínű, hogy munkahelyi stressz, esetleg kiégés kerülget minket.
Bízzunk a zsigereinkben, azok meglehetősen pontosan jelzik, ha valami nem stimmel! Még akkor is, ha objektíven és kívülről nézve egyébként jó dolgunk van. Nincs az a pénz, ami kompenzálni tudná azt, hogy az ébren töltött időnk felében folyamatosan borzalmasan érezzük magunkat.
Melyek a munkahelyi stressz tünetei?
A munkahelyi stressz először az egyéneken jelentkezik, és ha a körülmények hosszabb távon is változatlanok maradnak, akkor előbb-utóbb a szervezeti szinten is láthatóvá lesz. Ekkor már általában az utolsó utáni pillanatban van a cég, hogy változtasson valamit.
Hangulati változás
Amikor valaki a munkahelyén nap mint nap stresszt él meg, akkor először csak a hangulatán figyelhető meg a változás: ingerlékenység, feszültség, fáradtság, motiválatlanság lesz úrrá rajta.
Fizikai tünetek
Egy idő után aztán fizikai tüneteket is észlelhet magán az ember: magas vérnyomás, heves szívdobogás, gyomorgörcsök, légszomj, emésztési problémák. Ha még tovább megyünk, akkor depresszió, szorongás, alvási és evési zavarok következnek; az ember nehezen koncentrál a feladatára, hibákat is elkövet.
Komolyabb betegségek vagy függőség
Aki még mindig nem veszi észre, hogy baj van, és tovább tolja a sárba ragadt szekeret, annak nagy esélye van, hogy utolérje valamilyen szív- és érrendszeri betegség (például agyvérzés vagy infarktus formájában), esetleg valamilyen függőséggel próbálja tompítani a konstans rossz érzést – mintha bármilyen függőség negyed óránál tovább segítene.
Fluktuáció
Ha a csoportot nézzük, amennyiben több munkavállaló vagy akár mindegyik stresszt él át hosszú távon, annak erős jele lehet a megnövekedett betegszabadság, a fluktuáció, a csökkent hatékonyság, valamint a munkatársak, illetve a vezetők közötti nézeteltérések, rendezetlen kérdések, elégedetlenség.
Mik a munkahelyi stressz okai?
A munkahelyi stresszt okozhatja maga a munka jellege, illetve a munka körülményei.
Nem megfelelő munka
Ha a munka maga túlságosan monoton, értelmetlen, nehéz vagy veszélyes az egyén számára, ha alul- vagy túlképzett ahhoz a munkához, akkor a munkavállaló nem fogja jól érezni magát benne.
Túl hosszú vagy rugalmatlan munkaidő
Ha a munkaidő túl hosszú, a munka túl sok és túlórázni kell, esetleg rugalmatlan a munkaidő és nem adnak lehetőséget otthonról dolgozni, az szintén nagyban növeli az elégedetlenséget.
A vezetőség nem elérhető
Amennyiben a dolgozóknak nincs semmilyen beleszólásuk, a vezetőség nem figyel rájuk, nem elérhető számukra, az kiszolgáltatottság-érzést és bizonytalanságot, hosszú távon pedig stresszt okoz.
Nincs lehetőség fejlődni
Ha pedig nincs lehetőségük előrébb lépni, feljebb emelkedni, vagy csak simán fejlődni, az igen nyomasztó érzés, mely a stressz előszobája.
Bizalmatlanság és rossz légkör
Nagyon sokat számít a munkahelyi légkör. Ha nem lehet szabadon beszélni, mert nem tudjuk, ki fog minket besúgni, ha nem lehet megbízni sem a munkatársakban, sem a vezetőkben, ha mindenki csak panaszkodik, de változás nincs a láthatáron, ha egyszerűen nem érezzük jól magunkat azokkal az emberekkel, akikkel együtt dolgozunk, az már néhány hónap alatt megboríthatja az ember testi-lelki egyensúlyát.
Mindenki megérdemli az olyan munkahelyet, ahol megbecsülik szóban és fizetésben, értékelik a munkáját, ahol szabadsága van a munkáján belül, ahol van lehetősége előrelépni: ahol értéket tud teremteni.
Miért nem szabad figyelmen kívül hagyni?
Sem egyénként, sem munkaadóként nem engedhetjük meg magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjuk a munkahelyi stresszt. Amikor már nagyon előrehaladt állapotban van a cégen belül a munkahelyi stressz, mindegy, hogy a vezetőtől sugárzik lefelé, vagy a munkakörülmények sugároznak a dolgozókra – előbb-utóbb össze fog omlani a roskadozó épület. Jobb megelőzni, hogy ez megtörténjen, és az első jeleknél gyanút fogni és kialakítani a megfelelő légkört és munkakörülményeket.
Mindez persze nehezen megy egyik napról a másikra, mint ahogy a saját szokásainkat is nehezen változtatjuk meg: egy nagyobb rendszer még lomhább. Annál is inkább nehéz, mert általában egy rövid távú kényelmes, jól bevált módszert kell felváltani egy erőfeszítést kívánó új szokással: például hogy gondolkodjunk el a munkavállalóink mentális jóllétén, vagy más vezetőként megszólíthatóbbá kell válnunk.
Az átalakulás minden esetben kihívás, de hosszú távon megéri. Ha csak a financiális oldaláról nézzük: kevesebb lesz a fluktuáció (anyagi haszon), a munkatársak hatékonyabban dolgoznak (anyagi haszon), jobban érzik majd magukat (ajánlanak minket másoknak – szintén anyagi haszon).
Ezen kívül azonban ki ne akarna egy virágzó céghez tartozni, és a szintjének megfelelő kihívásokat találni, fejlődni, megbecsültnek lenni, jól érezni magát abban a napi nyolc órában?
Munkahelyi stressz kezelése: milyen módszerek vannak?
A munkahelyi stresszt nem olyan nehéz orvosolni, mint amilyen bonyolultnak tűnik, és végképp nem annyira drága, hogy ne érje meg azonnal változtatni. A legtöbb nem is feltétlenül anyagi jellegű, inkább elsősorban a hozzáálláson kell változtatni. Munkaadóként érdemes leülni és végiggondolni, hogy mi az, amit már ma megtehetünk a munkavállalóinkért? Hosszú távon pedig jó egy stratégiát kidolgozni, hiszen az egész cég érdekét és hatékonyságát szolgálja, benne minden dolgozójával, beleértve magunkat is.
Rugalmas munkaidő, otthoni munkavégzés
Manapság egyre több nyugati ország megszavazza a bizalmat a munkavállalóknak, hogy otthonról is tudjanak dolgozni home office-ban, és ha az nem is feltétlenül könnyebb a magánélet és a munka határainak elmosódása miatt, azért egy kisgyerekes anyukának vagy egy családos apának nagyon is sokat számít, ha van lehetősége otthonról dolgozni.
Törekvés az egészségfókuszú munkahelyi kultúrára
Különösen az ülőmunkát végzőket, a számítógép előtt dolgozókat érdemes kapacitálni arra, hogy mozduljanak. Erre lehetőség az ebédszünetbe beiktatott rövid séta, egy edzőterem elhelyezése a közelben, edzőtermi bérlet, vagy egyszerűen kihívások apró jutalmakkal.
Ha például valaki elismerést kap azért, hogy biciklivel jön munkába, hogy gyalogol néhány emeletet lift helyett, akkor minden bizonnyal meg fogja tenni. Ez pedig javára válik a dolgozóknak és a cégnek egyaránt, hiába vesz el akár a munkaidőből is: a maradék időt hatékonyabban és elégedettebben fogja felhasználni.
Kommunikáció a problémákról
Nagyon fontos, hogy olyan légkört teremtsünk, amelyben a munkatársak elő mernek hozakodni a problémákkal. Ha magukban vagy egymás között pufognak, az előbb-utóbb megmérgezi a munkahelyi légkört. Ha azonban nyíltan lehet kommunikálni bármiről, és nem kell félni a retorziótól, mert nincs negatív következménye, akkor a problémák tulajdonképpen a fejlődés részei lesznek. Mert az csak az egyik nagy előny, hogy az aktuális probblémát megoldják. Hosszú távon azonban még nagyobb előny, hogy egy olyan nyílt viszony alakul ki, amelyben lehet építő kritikát megfogalmazni, javaslatokat tenni, amelyben számít mindenki véleménye. Hosszú távon ez vonzó munkahelyet teremt, amelyben a dolgozók, mivel elégedettek, hatékonyak is.
Közösségépítő programok beiktatása
Elképesztően sokat számít, hogy a munkavállaló hogyan érzi magát a munkatársai között. Ha meg tudják találni a közös hangot, az hihetetlen sokat tud dobni azon, hogy valaki hogyan érzi magát a munkahelyén. Márpedig bármilyen különbözőek legyenek is, a munkatársak között lehetséges közös pontokat találni.
A rendszeres közösségépítő, csapatépítő program nem felesleges luxus, hanem létszükséglet minden olyan cég számára, aki fejlődni és prosperálni szeretne. Ebből számtalan fajta van, minden cég megtalálhatja a maga számára megfelelőt, sőt, érdemes többféle csapatépítő programot is kipróbálni.
Motiváljuk a dolgozókat a szünetek tartására
A munka törvénykönyve szabályozza, hogy hány óra munkánál mennyi az a minimális szünet, amelyet ki kell adni. Sokan azonban, attól félve, hogy nem végeznek a munkával, vagy nem tekintenek rájuk megfelelő munkaerőként, nem merik kivenni a szünetüket. Bátorítsuk a beosztottakat arra, hogy bátran menjenek ki levegőzni, ne csak a dohányosok, hanem mindenki. Beszélgessenek, tíz percig ne gondoljanak a munkára! Utána aztán újult erővel tudják folytatni.
Legyen fejlődési lehetőség!
Ha vannak képzések, továbbképzések, amelyek nem plusz teherként, hanem valódi fejlődési lehetőségként vannak jelen, és valóban töltődést és új ismereteket adnak a munkavállalóknak, az nagyon sokat számít.
Az is, hogy legyen lehetőség tovább fejlődni munkakörben, munkabérben, pozícióban. Ha valaki keményen dolgozik, legyen az a munka elismerve. Nyilván az sem ideális, ha valaki kizárólag külső motivációból tud csak fejlődni, de a valódi értékteremtés és az elvárhatón felüli munka észrevételt és szóbeli és anyagi elismerést érdemel.
Offline időtöltések bátorítása
Bár sok munkahely úgy gondolja, csak az a mérhető idő és teljesítmény, amit a dolgozó a számítógép előtt tölt, sőt, még monitorozza is, hogy mit csinál, valójában sokkal eredményesebb és koncentráltabb a munka, ha munkaidőben offline szüneteket tartunk. Különösen a kreatív munkáknál igaz, hogy szükség van olyan időkre, amikor látszólag semmi hatékony nem történik.
A madarak vagy a felhők bámulása az ablakon keresztül, az apró csevejek a kollégákkal, 10-15 perc séta a városban, öt perc nyújtó gyakorlat, vagy neadjisten egy rövid közösségi játék – mind eretnek dolognak tűnhet, pedig nagyon fontos mentális egészségjavító hatása van ezeknek az apró dolgoknak.
Ami lényeges ezzel kapcsolatban, hogy nem elég engedni, bátorítani is szükséges. A mi munkakultúránkhoz szokott dolgozók nincsenek ahhoz hozzászokva, hogy szabad sőt kívánatos legyen számukra az aktív kikapcsolódás munkaidőben. Vezetőként is eretnek dolognak tűnhet, vagy hogy visszaélnek ezzel.
Előlegezzük meg a bizalmat, és az eredmények magukért fognak beszélni!
Emberi bánásmód
Talán triviálisnak tűnik, de az, hogy nem csupán emberi alkatrészként nézünk az alkalmazottakra, hanem emberekre, akiknek családjuk van, akiknek vannak rossz vagy jobb napjaik, már befolyásolja a munkahelyhez való viszonyt, ezáltal a munkahelyi stresszt csökkenti.
Támogató vezetőnek lenni
Jó vezetőnek lenni nagyon nehéz. Bátorítsuk a vezetőket, köztük saját magunkat is a fejlődésben, valóban támogatóak és hatékony vezetők tudjunk lenni a beosztottainkkal. Vezetőként másfajta kvalitásokra van szükségünk, mint csapatjátékosként. Legyen igényünk fejlődni önismeretben, vezetői ismeretekben, hiszen így tudjuk felvirágoztatni a vállalatunkat.
Hogyan és mióta szervezünk közösségépítő programokat, hogyan dolgozunk?
Cégünk két évtizede óta szervez csapatépítő programokat a legkülönfélébb cégeknek, a három fős csapatoktól az ezer fős vállalatokig. Tapasztalatunk van mindenben, ami ebben a szakmában előfordulhat: kinti és benti rendezvények, vidéken vagy fővárosban, természetközeli vagy nagyon is urbán környezet, szórakoztatás vagy közösségépítés, sportos vagy művészi rendezvény – amit el tudsz képzelni, és még annál is több.
Ha velünk dolgozol, nincsenek rejtett árak és előre nem látható bosszankodnivaló. Egyre bővülő csapatunk profi animátorokkal dolgozik, mi pedig lebonyolítunk mindent az igényfelméréstől az előkészítésen és lebonyolításon át a visszajelzésig.
Mivel akadhatnak rajtunk kívül álló okokból váratlan helyzetek, ezekre is fel vagyunk készülve, és mindig van nálunk még egy forgatókönyv.
Szeretjük, amit csinálunk, és az ügyfeleink élménye mindig központi helyen van nálunk. Meggyőződésünk, hogy még egy kupac véletlenül összeverődött emberben is van valami közös – hát még a munkatársakban! Ezt a közös pontot igyekszünk feltérképezni, élményszerűen.
Írjon nekünk, kérjen ajánlatot!
Gyakran Ismételt Kérdések
Leggyakrabban a nem megfelelő munkakör (túl monoton, nehéz vagy nem illő a képzettséghez), a hosszú, rugalmatlan munkaidő, az elérhetetlen vezetés, a fejlődési lehetőségek hiánya, valamint a bizalmatlan, feszült munkahelyi légkör áll a háttérben.
Kezdetben ingerlékenység, feszültség és fáradtság jelenik meg, majd fizikai panaszok, mint magas vérnyomás, gyomorpanaszok vagy alvászavarok. Súlyosabb esetben koncentrációs nehézségek, szorongás, sőt komolyabb egészségügyi problémák is felléphetnek.
A rugalmas munkarend, a nyílt és őszinte kommunikáció, a közösségépítő programok, a valós fejlődési lehetőségek, valamint az emberközpontú, támogató vezetői stílus mind hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez.